LÁTÓ ÚT AZ ÖNFENNTARTÓ KÖZÖSSÉGEKÉRT

Beszámoló a Kanthaka Népfőiskola és a Székelygyümölcs Egyesület tanulmányútjáról

A közösségi önfenntartás, a hagyományőrzés és a föld iránti alázat nem csupán elméletben, hanem a tettekben és a személyes találkozásokban nyeri el valódi értelmét. Ezt a szellemiséget hordozva indult útnak a Kanthaka Népfőiskola és a Székelygyümölcs Egyesület szervezésében az a 55 fős székelyudvarhelyi kistérségi küldöttség, amely 2026. szeptember 30. és október 3. között vett részt a „Látó út az önfenntartó közösségekért” elnevezésű tanulmányúton. A Bethlen Gábor Alap, valamint a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium támogatásával megvalósult kezdeményezés projektvezetője, szervezője és házigazdája Orbán Árpád, a Székelygyümölcs Egyesület elnöke és a népfőiskola oszlopos tagja volt. A népfőiskola Látó programjának ugyanis a műhelymunkák, előadások és tudományos kutatások mellett szerves része a Látó-utak szervezése, amelyek célja a tapasztalatcsere és a szülőföldön való megmaradás hitének megerősítése.

A látó út lelki mélységét és keretét Demeter Sándor Lóránd lelkész adta meg, aki reggelenként bibliai útravalóba és imádságba csomagolta a napot.

Az út első állomása Mórahalom volt, ahol a partner Kapocs Népfőiskola fogadta a székelyföldi küldöttséget. Nógrádi Zoltán polgármester jóvoltából, Kovács Tanács-Istvánné Erika szervezésében és vezetésével a résztvevők betekintést nyertek Mórahalom kistérségi életébe, az ottani népfőiskola szerteágazó tevékenységébe, valamint a Nagyszéksósi Bivalyrezervátum és Látogatóközpont természeti különlegességeibe.

A második napon a történelem és a kegyelet helyszínei felé vezetett az út. Mohácson a csatatéri emlékkápolna felkeresése után Újvárosi Katalin lelkész vezetésével imádkoztak a Fogadalmi Emléktemplomban. A templom díszterében Hadnagy Jolán versköszöntésével és Német László klarinétmuzsikájával kísérve helyezték el kegyeletteljes emlékezés koszorúját.

Innen Pécsre érkezett a csoport, ahol Kárpáti Árpád, a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat megbízott igazgatója csatlakozott az utazókhoz. Az ő vezetésével látogatták meg a Pálos Lelki Központot, és csodálták meg Pécs világörökségi helyszíneit. A tartalmas nap a pécsváradi Szent István Népfőiskola házigazdaságában, a Pécsváradi Várban zárult, ahol Őz Bernadett rendkívüli tárlatvezetéssel kalauzolta a vendégeket. Az Árpád-kori bencés kolostortemplom szent falai között a székelyföldi csapat imádságos népi zsoltárt énekelve zengette meg a teret. Az estét a helyi termelőkkel, borkészítőkkel, a település polgármesterével és vállalkozóival folytatott, közvetlen hangvételű tapasztalatcsere koronázta meg.

A harmadik nap a természet, az ökológia és a tanyavilág kihívásairól szólt. Délelőtt Markócon Lantos Tamás és fia mutatták be a kistelepülés erdőkertjeinek sajátosságait; a gyümölcstermesztésben jártas székelyföldi résztvevők itt örömmel ütköztették és cserélték ki szakmai tapasztalataikat. A Dráva partjára tett kis kitérő során Lantos Tamás a térség ökológiai változásait és az azokra adott közösségi válaszokat ismertette. A nap ezután kalandos úton, Visnyeszéplakon folytatódott, ahol Zaja Péter és Korpics József mutatták be a tanyavilágban végzett szívós, kitartó küzdelmüket és mintagazdaságukat. A hosszú utazás végén a csoport Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben tért nyugovóra.

A tanulmányút zárónapján a résztvevők közelebbről is megismerkedhettek a Lakitelek Népfőiskolával és a Hungarikum Liget szellemiségével, majd Kondorosra, a Fehér Liliom Népfőiskolára látogattak el. Itt a népfőiskola sokrétű közösségi tevékenységébe nyertek betekintést: megismerték a helyi hagyományokra épülő gyógynövény-feldolgozást, és láthatták, miként tiszteleg az intézmény Csernus Tibor festőművész emléke előtt. A csoport átélhette Kondoros mesevilágát, majd a betyárvilág hagyományaiba kóstolt bele, amikor Rózsa Sándor emlékét megidézve betértek a híres Kondorosi Csárdába.

A gazdag program, a megélt találkozások és a felhalmozott tapasztalatok mind abban erősítik a hazatérő székelyföldi gazdákat, népfőiskolásokat és közösségi vezetőket, hogy elkötelezetten szolgálják szülőföldjüket. Ahogyan Hadnagy Jolán is megfogalmazta Tamási Áron szavait idézve, s ahogyan ez a Látó út is üzent a résztvevőknek: „És rátok bízom az itt maradó kincseket, a virágot csókoló madarat, a szántó-vető embert, s a Küküllőbe hullott három csillagot.”

Szervezők:

Támogatók:

Értéknap az Értékúton

Kicsik és nagyok együtt indultak útnak a III. Értékút-bejáráson! Együtt fedezték fel Székelyderzs értékeit, közben pedig rengeteg felejthetetlen pillanat született.

Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott, akár gyalog, biciklivel vagy off-road járművel!

Külön köszönet a hátterező csapatnak, akik rengeteget dolgoztak azért, hogy ez a nap létrejöhessen: főztek (Dénes Ede-Sándor Margit Geger, Lorant Geger, Izabella Denes, Kovacs Zita, sürögtek-forogtak (Géger Izabella, Kerestély Hajnalka, Ballók Boroóka), segítették az úton levőket (Akos Pal, Akos Bias, DénesAttila, KovácsDomokos), készülődtek, és minden részletre odafigyelve megszervezték az eseményt. A hangulatról és zenei kíséretről SzabóAttila gondoskodott. A szöveges és fotóháttér PállRéka érdeme.Köszönjük Hinode Group és #BYD, hogy társultatok annak népszerűsítéséhez, amit a népfőiskolával magunkénak vallunk: Az érték a mérték!

ÚT A RÖGTŐL AZ ÉGIG

Beszámoló a 2026-os Vallásszabadság Lovas Zarándoklatról

A zarándoklat nem puszta helyváltoztatás vagy fizikai tájbejárás, a lovas ember útja sem mérhető csupán nyeregórákban vagy megtett kilométerekben. Amikor nyeregbe szállunk, akkor az elindulás mindig lemondás a megszokott biztonságról, de a lélek mélyén mindvégig ott dereng a zarándoklat alapelve: eljutni A-ból B-be, onnan a belső Énbe, és az Énből végül az Égbe.

A 2026-os Vallásszabadság Lovas Zarándoklat ezt a lelkiséget hordozva formálódott kerek egésszé a Bethlen Gábor Alap támogatásával, a Kárpát-medencei Lovas Program részeként. Az idei zarándokút különleges emberi és generációk közötti összefogást tükrözött: mindkét fő útszakaszon tíz-tíz lovas kerekedett útra, ahol szüleikkel tartó gyermekek, unokáikat kísérő nagyszülők sora kötötte össze a múltat, a jelent és a jövőt a nyeregben.

Az eseménysorozat június 27-én vette kezdetét Székelyderzsen a hagyományos jégverés napi határkerülési ünnepséggel. Ezt követte a zarándoklat két fő fejezete:

A zarándokút július 12. és 15. között a Belső-Mezőség tájain folytatódott. Ezen a szakaszon a szakmai irányítást Demény Elemér lovas vezető adta, míg a lelki útravalóról Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész, lovas zarándok gondoskodott. Magyarszovátról indulva, a paták kopogása végigkísérte a Trianon után bezárkózó, mégis makacs büszkeséget őrző nemesi udvarházak és tórendszerek világát Kolozstól, Zsuktól és Bonchidától kezdve Cégen át egészen Búzáig és Magyarpalatkáig. E sárba és porba borult tájon a lovasok az előttük járó nemzedékek nyomában jártak: emlékükben feltámadt Wass Albert konok hűsége és Balázs Ferenc közösségépítő hite, akik egykor a Helikoni íróközösség tagjaiként formálták az erdélyi megmaradás igéit.

Augusztus 10. és 13. között a zarándokút a Hargita déli hegyeinek vadregényes bérceire, Udvarhelyszék és Csíkszék határvidékére tevődött át. Ezen a hegyi szakaszon Szőcs Elek hagyományőrző huszárkapitány vigyázta a csapat lépteit technikai vezetőként, míg a lelki útmutatást ismét Demeter Sándor Lóránd hordozta. A Homoród-Sopárkútról induló útvonal Szelterszfürdőn, az Almási-barlangon, a Kormos völgyén, Szentimre-Büdösfürdőn, Piricskén, a Tolvajos-tetőn és Szentegyházán át kanyargott. A fenyvesek zord szépsége és az hegyek csendje közepette Dávid király határvidéki bolyongásai és a szentírási zsoltárok nyújtottak szellemi támaszt. Az útvonal mentén egymást váltó katolikus és protestáns települések, a mementók és az útszéli keresztfák nem a megosztottságot, hanem a kiengesztelődés és a hídépítés lehetőségét hirdették.

A zarándoklat mindkét útján az Egység imájával támogatták egymást a lovasok: „Lábunk együtt járjon, / Kezünk együtt mozduljon / Szívünk együtt dobbanjon, / Bensőnk együtt érezzen, / Elménk gondolata egy legyen, / Fülünk együtt figyeljen a csöndességre, / Szemünk egymásra nézzen, / Ajkunk együtt fohászkodjon a / Mi Atyánkhoz. Ámen

A fizikai erőnlétet, a kitartást sokszor próbára tevő, de a lelkileg felemelő élmények után a zarándokút Székelyudvarhelyen zárult egy értékelő eseménnyel.

A zarándokok azért vállalták e rendhagyó utat, hogy a felekezeti határok mentén haladva megtapasztalják az erdélyi vallásszabadság ötszáz éves örökségét, s megerősítsék a szórványban élő magyar közösségek megmaradását. Lovas útjuk alatt megtanulták tisztelni a szülőföldet, a ló lépéseinek ismétlődő ritmusával és lassúságával behúzódni a lélek belső barlangjaiba, és a megszokott komfortzónát elengedve ráhagyatkozni Isten vezetésére.

A nyeregből leszálló vándorok végül nemcsak a hegyekből és a mezőségi dombokról tértek vissza, hanem lelki útjukról hozták magukkal annak a bizonyosságát, hogy a megtett kilométerek pora letörölhető, de a megélt testvériség és a szülőföld iránti hűség örökre velük marad.

Példázatok sétánya

Készült a Kanthaka népfőiskola és a székelyudvarhelyi Dávid Ferenc-téri Unitáriusok Közössége összefogásából, az Értékőrző program részeként. A projekt ötletgazdája és projektvezetője Újváros Katalin lelkésznő, programfelelőse Demeter Sándor Lóránd a népfőiskola elnöke, művészeti vezetője Kolumbán- Antal Ilonka festőművész, a székelyudvarhelyi dr. Palló Imre Művészeti Líceum tanára. Jézus példázatai alapján ő tervezte azokat a festményeket, amelyeket mintaként használva a művészeti líceum IX, X, XI és XII osztályos diákjai a falfestéseket elkészítették.

A templom bejáratától indulva a következő tíz példázat látható: Zákeus (Lk 19, 1-10), A bűnös nő megkeni Jézus lábát (Lk 7, 36 – 50), Jézus és a samáriai asszony (Jn 4, 1-30), A gazdag ifjú (Mt 19, 16 – 26), A gazdag és Lázár (Lk 16, 19-31), A tálentumok (Mt 25, 19-30), Az irgalmas samaritánus ((Lk 10, 25-37), A mustármag és a kovász (Mt 13, 31 – 35), A tékozló fiú (Mt 15, 11-32), A magvető (Mt 13, 1-23).

Filmes tábor a digitális értékőrzésért

Orbán Mátyás szakmai vezetésével, a Kanthaka Népfőiskola Egyesület szervezésében, a Civitas Alapítvánnyal együttműködésben és a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat támogatásával valósult meg az a hiánypótló filmes tábor, amely a 8–11. osztályos középiskolás fiatalokat szólította meg Székelyudvarhelyen. A rendezvény alapvető törekvése az volt, hogy a diákok zsebében megbúvó mindennapi eszközt, az okostelefont értékteremtő és közösségi emlékezetet őrző csatornává formálja, azzal a céllal, hogy a fiatalok megfertőződjenek a történetmesélés örömével, és saját környezetükben, szeretteik körében örökítsék meg a kis települések rejtett emberi értékeit és tanulságos életútjait.

A négynapos, intenzív alkotóműhely 2026. szeptember 1. és 4. között zajlott a Civitas Alapítvány Solymossy utcai székhelyén, valamint Székelyudvarhely és Énlaka hangulatos utcáin. A résztvevők a közös munka során lépésről lépésre járták végig a mozgóképkészítés rögös, mégis izgalmas útját. Ismerkedtek a dokumentumfilmes műfajok világával, a kompozíció, a fények és a hangrögzítés alapjaival, a kérdezéstechnika és a bizalomépítés művészetével. Amellett, hogy az utca emberét megszólítva készítettek közvetlen villáminterjúkat betekintést nyertek a Székelyföldi Stúdió műhelytitkaiba, és Énlakán élőben kapcsolódhattak be a protréfilm készítésének világába.

A résztvevők számára a szervezők a teljes időtartam alatt biztosították a meleg ebédellátást, teret teremtve a kötetlen szakmai beszélgetéseknek és a közösséggé kovácsolódásnak is. A kezdeményezés nemcsak elméleti és technikai tudással vértezte fel a diákokat, hanem megmutatta számukra azt is, miként válhat a modern technológia a helyi értékek és a közösségi identitás megőrzésének nemes eszközévé.

Hagyomány és ökológia: szakmai beszámoló a székelyderzsi gyümölcsészeti tanácskozásról

SZÉKELYDERZS – Közösségi pódiumbeszélgetéssel vett kezdetét az a szakmai programsorozat, amely a fenntartható gazdálkodás és a tájhasználat kihívásaira keres gyakorlati válaszokat. Augusztus 8-án, szombaton 20:00 órai kezdettel a székelyderzsi Régi Iskola Népfőiskola épületében gyűltek össze az érdeklődők a „Beszélgessünk! Gyümölcsészetről. Vízről. Ökológiáról. Értékekről.” című fórumon.

A műhelymunka formájában megrendezett est célja a hagyományos gyümölcsészet, a megfontolt vízgazdálkodás, valamint az ökológiai szemléletű értékőrzés fontosságának bemutatása volt. Az esemény egyben szakmai bevezetőként is szolgált ahhoz a nagyobb léptékű látóúthoz, amelynek során a résztvevők a gyakorlatban is tanulmányozhatják a meglátogatott mintagazdaságok működését.

A beszélgetés meghívott előadói a szakterület elismert hazai gyakorlati szakemberei voltak: Lantos Tamás a baranyai Markócról, míg Korpics József és Zaja Péter a somogyi Visnyeszéplakról érkezett Székelyderzsre, hogy átadják több évtizedes tapasztalataikat.

Gyógynövényspirál építése

SZÉKELYUDVARHELY – Gyógynövényspirál-építéssel egybekötött elméleti és gyakorlati műhelymunkának adott otthont a székelyudvarhelyi Bethlen-negyedi Unitárius Egyházközség 2026. június 10-én. Az Örökségvédelmi program keretében megvalósult eseményen összesen 21 lelkes résztvevő gyűlt össze, hogy közösen hozzanak létre egy fenntartható, mikroklímákra épülő gyógynövénykertet.

A rendezvény szakmai vezetését Ferencz Lehel látta el, aki lépésről lépésre mutatta be a gyógynövényspirál tervezésének és kivitelezésének permakultúrás alapelveit. A résztvevők megtanulhatták, miként teremthető meg a kövek, a termőföld és a vízelvezetés megfelelő elrendezésével az a változatos mikroklíma, amely lehetővé teszi a különböző fény- és vízigényű gyógynövények harmonikus együttélését kis helyen.

A közös munka nemcsak környezetszépítő és ökologikus mintát nyújtott, hanem a Bethlen-negyedi unitárius közösség összetartozását és a teremtett világ iránti felelősségvállalását is megerősítette.

Az eseményről részletes oktatóvideó is készült, amely a fenntartható kertészkedés és a természetes gyógymódok iránt érdeklődők számára nyújt gyakorlati útmutatót. A felvétel elérhető a Grádicsok podcast YouTube-csatornáján:

Emlékplakettel ismerték el a székelyderzsi vártemplom őreit

Mintegy 250 helyi és elszármazott személy elköteleződését méltatták a 211. Jégverés Napi Határkerülés és Falunapok alkalmával

SZÉKELYDERZS, 2026. június 27. – A Kanthaka Népfőiskola örökségvédelmi kollégiumi programjának részeként a székelyderzsi unitárius vártemplomban tartott ünnepi istentisztelet és közösségi találkozó keretében ismerték el a helyi épített és szellemi örökség védelmezőit. Az eseményen mintegy 250 személy vehetett át egyedi fém emlékplakettet a közösségért és a világörökségi helyszínért végzett elkötelezett jelenlétéért.

A 211. Jégverés Napi Határkerülés és a XXIV. Falunapok szombati nyitónapján szervezett közösségi alkalmat az a népfőiskolai alapeszme hatotta át, miszerint „minden közösségnek van értéke, minden értéknek legyen közössége”. Az UNESCO világörökség részét képező és a Hungarikumok listáján is szereplő székelyderzsi vártemplom nem csupán történelmi emlékhely, hanem az élő helyi hitélet és összefogás bástyája is.

Az átadott emlékplakett felirata: A székelyderzsi unitárius vártemplom őrei „Bizony jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer.” (Zsolt 84)

A szándék és az elköteleződés fontossága

Az elismerések átadásakor Orbán Árpád gondnok és népfőiskolai közösségszervező beszédében a helyi hagyományokra utalva, arra kérte a résztvevőket, hogy foglalják vissza helyeiket a templom családi padjaiban és egyetlen család padja se maradjon üresen.

Dénes Ede keblitanácsos köszöntő beszédében rámutatott: a plakett átvétele és a személyes jelenlét nem egyszerű alaki részvétel, hanem a közösség és a szülőföld iránti elköteleződés határozott szándéknyilatkozata:

„Ez az emlékplakett legyen üzenet mindannyiuk számára: a székelyderzsi unitárius egyházközség vezetősége fontosnak tartja egyházközségünk minden egyes tagját, minden egyes személyét. És azzal, hogy ma itt megjelentek, bizonyítják, hogy önöknek is fontos az egyház, fontos a templom, az Isten közelsége. Nincs egyház hívek nélkül… Továbbra is őrizzük meg hagyományainkat, ünnepeljük meg ünnepeinket, éljük meg a jelent, hiszen csak akkor lesz jövőnk.”

Digitális értékőrzés: Életképek-kisfilmek és jövőformáló beszélgetések a Grádicsok podcast YouTube-csatornán

SZÉKELYUDVARHELY / REGIONÁLIS – Az Örökségvédelmi program keretében gőzerővel folytatódik a helyi szellemi, kulturális és emberi értékeket dokumentáló digitális tartalomgyártás. A stáb az „Életképek” című kisfilmsorozat újabb epizódjainak forgatásán dolgozik, miközben az elkészült anyagok ütemezett megjelentetése folyamatos a Grádicsok YouTube-csatornáján, kiegészülve az értékőrző személyiségekkel készített jövőformáló beszélgetésekkel.

A program célja a helyi hagyományok, tájhasználati minták, mesterségek és közösségi kezdeményezések hiteles vizuális rögzítése. Az „Életképek” sorozat rövidebb kisfilmjei a mindennapi értékteremtést és a természetközeli életmódot mutatják be. Ezzel párhuzamosan a Grádicsok platformon töretlenül készülnek a mélyebb, jövőformáló beszélgetések olyan elkötelezett értékőrző emberekkel – kézművesekkel, gazdálkodókkal, egyházi és közösségi vezetőkkel –, akik személyes példájukkal mutatnak utat A platformra különböző előadások is felkerülnek.

Kapcsolat:
  • Alszeg, 10. szám, Székelyderzs
  • info@kanthaka.ro
  • +(40) 744 557 659